
Csilliós marketinggel a háta mögött sem érte el sok játék azt a sikert, amit a Minceraft marketing nélkül simán. A játék, ami már közel 13 milliárd forintot (mínusz adó) hozott Notch konyhájára, rengeteg bevételtől esett el az illegális letöltések miatt. Ennek ellenére Notch nem igazán tekinti az “illegális letöltéseket” rossznak, sőt maga is élt ezzel a lehetőséggel korábban – derült ki Twitter csatornáján.

A közelmúltban megjelent Portal 2 című játék különlegesség remek bepillantást enged a játékipar azon részébe ahol nem csupán a szponzorok által biztosított csúcskategóriás hardverekre optimalizálják a játékokat (maximális beállítások mellett), hanem a szélesebb körben elterjedt régebbi vagy hordozható eszközökre is.

Be kell vallanunk, az Internet Explorer az utóbbi időben komolyan halad lefele a leejtőn. A sok nehéz pillanat közül a legrosszabb az Európai Unió által bevezetett kötelező Böngésző Választó lehetőség a Windows telepítőjében.
Alig pár évvel ezelőtt az Internet Explorer komoly fölénnyel vezetett, lehetne úgy is mondani: nem volt ellenfele. Akkoriban 90% fölött volt a részesedése, manapság azonban már csak 60% körül mozog.
Régebben nem nagyon láthattunk Microsoft IE reklámokat, de körülbelül másfél hónapja tömegesen bukkannak fel különböző oldalakon. Úgy néz ki, hogy a Microsoft valóban érzi a bajt és amennyire lehet, megpróbálja megtartani a fölényét (bár kétlem, hogy egy sima marketing-kampány elég volna hozzá). Manapság már sokkal gyorsabb, szebb és személyre szabhatóbb böngészők vannak a piacon, amik mellett nem tartom túlzásnak az Internet Explorert egy óvodás kisgyerekhez hasonlítani.

Az év újdonsága a 3D-s TV. A Samsung series 8 segítségével akár 3D-s műsorokat is nézhetünk, az Sony Play Station 3 júniusban új 3D támogatással bővül. Nincs is jobb, mint kedvenc műsorunk 3 dimenzióban látni, vagy az eddig 3D-s játékokat mostantól tényleg 3D-ben is élvezni. Mi lenne, ha már 3 dimenzióban netezhetnénk, használhatnák a számítógépünk?
Fejlődik a világ, az igények t, új dolgokat találnak ki, hiányosságokat foltoznak be. Pontosan ez az oka, hogy létezik verziószám. Tegnap kicsit összekavarodtam, hogy mi alfa meg mi béta… biztonságos-e vagy sem, megéri-e váltani vagy sem. Gondoltam írok egy kis összefoglalást, hogy egy progi verziószámából mire lehet következtetni:)
Alpha / Alfa – Ez az az állapot, amikor még csak formálódik a dolog, megvannak a körvonalak, kialakult az alap elképzelés és már van valami kézzel fogható is. Konkrétan a fő fejlesztési fázis. Ebben az állapotban valószínűleg, csak egy szűk réteg (fejlesztők) érhetik el, hiszen még nagyon körvonalas az egész. (De ettől függetlenül akár publikus is lehet.)
Beta / Béta – Akkor vált egy progi erre a fázisra, amikor az alfa változatnál kitűzött célokat elérték és működőképes a progi, de még lehetnek hibái. Ez az állapot főként publikus (legalábbis annak kellene lennie a logika szerint) szokott lenni, mert ugye “több szem többet lát”. Tehát ebben az állapotban folyik a hibajavítás.
RC (Release Candidate) / Kiadásra Jelölt – Ha már minden ismert hibát kijavítottak és minden tervezett funkciót beleraktak, akkor adják ki ezt a változatot. Ez az állapot talán a leg elhanyagolhatóbb, viszont jó ha van, mert így az apróbb hibákat még többen kereshetik. A bétától eltérően ezt kifejezetten publikus tesztelésre találták ki:) Tehát bárki nyugodtan kipróbálhatja, de még mindig nem az igazi.
Stable / Stabil – Ha az RC átment a vizsgán és tényleg minden oké, akkor megjelenhet a stabil változat. Ez már teljes biztonsággal használható, hiszen eleget tesztelték és minden hibát kijavítottak.
+
Build / Változások – Néhány programnál a verzió mellett megszokták jelölni a változások számát, éppen ezért egy verzión belül akár több ilyen Build is lehet.
// A szinekkel jelöltem, hogy mennyire válik biztonságosabbá egy újabb állapot.
Friss válaszok